8. rész
barrbbby 2005.02.05. 17:14
8. rész
Nah? Mi van? Mondjad már!-szólt rám anyu ingerülten. Háááát...-húztam még mindig, anyu egyre idegesebb lett.:) LEÉRETSÉGIZTEEEM!-üvöltöttem és anyu nyakába ugrottam. Nagyon ügyes vagy! Gratulálok!-mosolygott anyu. Látod!? Mondtuk, hogy megtudod csinálni!-jött be mosolyogva apu. Köszönöm! Nah megyek felhívom Lee-t...neki is elújságolom!-mosolyogtam és elindultam a szobám felé. Jólvan...menny csak! Este nincs kedved elmenni valamerre?-kérdezte anyu mosolyogva. Hmm...de van...és hova megyünk?-kérdeztem. Egy cukrászda jó lesz?-nézett anyu és egyre jobban mosolygott. Perszeee...szupiiii!-vigyorogtam. nah akkor majd szólunk ah mehetünk!-mondta apu és már vissza is ment a kertbe. Én szépen felsétáltam a szobámba és már tárcsáztam is Lee számát. Elég hamar sikerült felvennie.:) Szia kicsim! Ennyire hiányzom?-nevetett. Hát hiányzol is de azóta történt valami.-mondtam. Nah mi? Mondjad!-mondta izgatottan. Képzeld leérettségiztam!-mondtam és vártam a hatást. Komolyan? Gratulálok!-lepődőtt meg és örült is a hírnek. Köszi. Annyira boldog vagyok!-mondtam mosolyogva. Hát megértem! Ezt megkell ünnepelni! Ma este ráérsz?-kérdezte. Ma nem, mert anyuékkal megyünk cukrászdába.-válaszoltam. Jah értem!-szomorodott el. Ekkor anyu lépett be az ajtón... Várj egy kicsit Lee!-szóltam a telefonba. Mondjad!-néztem anyura. Ha gondolod eljöhet a barátod is velünk.-mosolygott anyu. Komolyan? Nem lenne baj?-mosolyodtam el. Persze...szóval ha van kedve eljöhet nyugodtan.-mosolygott anyu és kiment a szobámból. Nah itt vagyok!-mondtam vidáman. Oké! Nah és mi ez a nagy öröm...mi jót hallottál?-kérdezte kiváncsian. Anyu mondta, hoyg ha akarsz eljöhetsz velünk.-mondtam. Óh köszi, de nem akarlak zavarni és egyszer igazán kibírom nélküled. Néha a szüleiddel is legyél.-mondta és egy nagyott sóhajtott.:) Biztos nem akarsz jönni?-kérdeztem. Nem, majd holnap bepótoljuk este! Oké?-kérdezte. Nekem jó! Nah szeretlek. Puszi...szija.-köszöntem el. Majd hívlak! Én is szeretlek! Puszillak milliószor...szija kicsim.-köszönt ő is és lerakta a telefont.
Ezek után anyu elküldött boltba bevásárolni, amit én természetesen teljesítettem is. Gyorsan megvettem amit kell és haza siettem. Gondoltam egyet és elkeztem a neten keresgélni a Blue számok után, hisz érdekelt még milyen számaik vannak...amiket találtam letöltöttem és elkeztem hallgatni. Volt egy szám ami nagyon tetszett szép lassú és olyan megható jellegű.:) If You Come Back a címe, szinte beleszerettem ebbe a számba, az összes közül ez tetszett meg a legjobban és egymás után legalább 20x meghallgattam.:) Elég gyorsan telt az idő és arra lettem figyelmes, hogy apu üvöltözik nekem a nappaliból. Kinéztem a szobámból és kérdeztem, hogy miért hív. Öltözzél megyünk a cukiba!-mondta és én visszamásztam a szobámba és felkapkodtam magamra egy gatyát meg egy szép topot, aztán kisminkeltem magam és már indulásra készen vártam anyuékra. Nah mehetünk!-mondta anyu és nyitotta az ajtót. Szépen elsétáltunk a cukrászdáig mikor bementünk leültünk egy asztalhoz. Nah mit eszünk?-kérdeztem vigyorogva. Sztem fagyit.-mosolygott anyu. Én persze nem ellenkeztem...kaptam 4 vagy 5 gombóc fagyit amit elég hamar megettem, egy ideig még beszélgettünk aztán elindultunk hazafelé. Útközben beszélgettünk, amikor a ház elé értünk láttam hogy Lee és az anyukája kint beszélgetett valakivel. Szija Barby! Csókolom.-kiáltott oda Lee.:) Jónapot!-köszöntek anyuék és elindultak a ház fele. Mindjárt jövök!-mondtam és elindultam Leehez. Szija!-mosolyogtam mikor odaértem. Csókolom akarom mondani szija!-köszöntem anyukájának is aki épp elbúcsúzott attól az illetőtől akivel elötte beszélgetett. Szija! Hogy vagy?-kérdezte mosolyogva. Köszönöm jól vagyok. És te hogy vagy?-kérdeztem. Köszönöm én is jól! Nem akarsz bejönni?-kérdezte Sheila. Nem, megyek mert anyuék várnak, nah meg nemakarok zavarni.-mosolyogtam. Gyereee...lécci!-nézett rám Lee boci szemekkel. Tényleg gyere! Nem zavarsz! A szüleidnek meg mond meg hogy átjöttél egy kicsit beszélgetni.-mosolygott Sheila. Hát jóh.-egyeztem bele és elindultam a házunk felé, hoyg szóljak anyuéknak hoyg egy kicsit átmegyek Leeékhez...ők meg átengedtek. Mikor visszaértem Lee mosolyogva várt és átölelt. Nah megengedték?-kérdezte Lee anyukája. Egy fél órára.-mondtam. Nah akkor mennyünk be.-invitált be a lakásba Sheila. Amikor bementünk Sheila eltünt és ketten maradtunk Leevel. Adhatok egy kis puszikát?-ölelt magához. Hááát...talán.-mosolyogtam. Ő meg fogott és egy gyengéd csókot lehelt az ajkamra.:) Hallottam sikerült az érettségid.-jött vissza anyukája. Mi meg gyorsan befejeztük a csókcsatát.:) Óh bocsánat, hogy megzavartalak titeket.-mosolygott. Nem zavarsz anyu.-mondta Lee. Igen sikerült.-mosolyogtam és még mindig Lee karjaiban voltam.:) Nem akartok véletlenül leülni?-nézett ránk Sheila. Tényleg gyere üljünk le.-mondta Lee és megfogva a kezemet maga után húzott. Leültem és Lee meg mellém és átkarolt. Elkeztünk beszélgetni...egyre jobban megismerhettem Lee anyukáját. Nagyon szimpatikus.:) Nah nekem sajnos mennem kell.-mondtam miután "kibeszéltük" magunkat. De kár, de igérd meg, hoyg többször fogsz átjönni.-kért meg Sheila. Oké...és szólj ha bármire szükséged van.Jah és nagyon szép a lakásod.-mosolyogtam. Köszi szija!-adott két puszit. Kikisérem a Barbyt-mondta Lee. Oké. Szija Barby.-köszönt megint. Szija Sheila! Jóéjt!-köszöntem és elindultam a kijárat felé. Kint Lee megint magához ölelt és megcsókolt. Nah és milyen volt a fagyizás?-kérdezte mosolyogva. Jó volt, de kár, hogy nem jöttél.-szomorodtam el egy kicsit. De alig vagy a szüleiddel...az is kell, hogy néha velük legyél.-mondta és megsimogatta az arcom. Jólvan igazad van, de akkor is hiányoztál.-mondtam és mégjobban magamhoz öleltem.:) Te is nekem! De ugye még áll a holnapi randink?-mosolygott. Hát persze.-mondtam. Majd felhívlak, hoyg mikor meg hol...oké?-kérdezte. Oké...nah de most megyek. Szeretlek!-mondtam és megcsókoltam. Én is szeretlek és szép álmokat.-mondta és még adott ő is a számra egy puszit. Szija!-köszöntem és elindultam a házunk felé. Megvárta míg hazaérek és integetett és amikor már eltüntem akkor ment vissza a házba. Amikor nyitottam az ajtót megdöbbenve láttam, hoyg anyuék már alszanak. Fura volt hisz még soha nem aludtak el úgy hogy én nem voltam otthon
|